Harmadik fejezet - Egyszerű megoldások

Cathy:
Mikor felébredtem anya épp benézett a szobámba. Az ágyamba voltam és gondolkoztam a tegnapi dolgokon.
- Szi a kicsim, hogy vagy? - Kérdezte aggódva.
- Jól anya, semmi bajom. - mosolyogtam r. - Nem kell orvoshoz mennem.
Anya sóhajtott egyet megadóan. Ezek szerint lemondott arról, hogy egy kis fehérség miatt már a sűrgőségin kössek ki. Nyílván apa beszélte le róla, football edzőként a játékosai orrvérzés miatt sem mennem korházba, nem hoyg fehérség vagy szédülés miatt. Anya kiment a szobából én pedig újra a gondolataimra bíztam magam. felhívtam D.-t, bár nem mondtam neki a bátáyámmal valü találkozásról semmit, de a hangját hallva mindig megnyugodtam. Alig csöngött ki és felvette.
- Szia Cathy, hogy vagy? Tegnap hívott anyukád és azt mondta rosszul lettél.
- Jól vagyok, ne aggódj. ANya pedig hajlamos eltúlozni a dolgokat. Holnap amúgy is suli szóval... Nem tudnál most átjönni?
- Vasárnap reggel? Megőrültél?
- ...
- Hülyülök, tizenegyre ott vagyok.

Peter:
Miután csökkentettem a szomjamat visszamentem az átjárón keresztül. Tudtam, hogy azonnal megkell keresnem Paul-t, akit Robbal együtt találtam meg, Paul lakásán. Rob már egy kicsit jobb színnek örvendhetett de még mindig jól láthatóak voltak a forradások és a vércseppek.
- Paul, van egy kis gond. _ kezdtem bele rögtön, amint beléptem az ajtón.
- Megöltél valakit? . kérdezte monoton hangon miközben gézt tekergetett Rob lábán.
- Mi? Nem!
- verekedtél egy emberrel?
- Nem.
- Átsegítettél egy nénit a zebrán aztán kiszívtad a vérét?
- Héj! - Kiáltott Rob. - Egyszeri eset volt.
- Nem. - mondtam.
- Akkor talán még egy Stefanie?
-Nem.
- Kit bántottál akkor?
- Miért nézel ennyire erőszakosnak? Nem Rob vagyok.
-Oké. Kezdek kifogyni a megtörtént eseményekből. - Az arca átváltott viccelődő formából aggódóra.
- Találkoztam Cathy-vel. - kezdtem bele. - és.. beszéltünk.
- vagyis lényegébe ő hebeget-habogot és kérdezett, te pedig álltál mint egy szentfazék szótlanul? - Fordította rám a fejét Rob. Ránéztem kicsit sem illendő arckifejezéssel é s megadóan feltartotta a kezét - ami enyhe vinnyogással járt -, de azért vigyorgott. Visszafordultam Paul-hoz és fojtottam.
- A segítségedet kérem. Fogalmam sincs hogy mit csináljak, mert tud az öt napról.
- Mindig a segítségemet kéred, ez nem újdonság. De most a jó isten verjem meg! Nem volt elég a barátnődet ebbe belekeverni? Elég gond ő is nekünk! Miért kellett pofázni neked az átváltozásról?
- Nem mondtam! Ő hozta fel!
- Honnan tud róla?
- Nem tudom.
- Stefanie?
- Ki az a Cathy? - Szólt közbe újra Rob.
-A húgom. - válaszoltam.
- És csinos? - kérdezte vigyorogva. -Jól jönne már pár új vámpírcsaj ezeken már mid átmentem.
Na itt volt elég. Elindultam Rob felé és nem érdekelt, hogy Paul teljes erőből próbál megállítani, mert leráztam magamról. Már Rob ágyának közelében jártam, amikkor döbbentem nézett rám. Egy rúgással felborítottam az ágyat, Rob pedig igen hirtelen a falon találta magát, mivel a torkánál fogva nyomtam oda.
- Ha hozzá mersz nyúlni, egyenként vágm le a végtagjaidat, utoljára a farkadat hagyom amit feldugok a seggedbe miközben kibelezlek! - Ordítottam hörögve. Mikor elengedtem köhögve esett tárdre és mikor Paul szemébe néztem, tudtam, hogy csak azért mert halállal fenyegettem meg Robot, tőle sokkal rosszabbat kapnék, mint az én fenyegetésem. A megrovü tekintettre, csak annyit mondtam: - Oké, befejeztem.
- Rob.. Tudod, hogy kikell választani valakit ahhoz, hogy vámpír legyen. Nőket pedig ritkán választanak. Peter, te meg nyugodj meg és ne húzd fel magad ilyen hülyeségeken. Inkább azon gondolkodj, hogy, hogy oldjuk meg ezt, ha persze nem akarod hogy pszihológusnál kössön ki.
- Ott biztos nem fog kikötni. Azt mondtam, hogy láttam az átváltozásom egyik napján, szóval lett volna rá alkalma, hogy elhíresztelje.
- Hmm.. csini vámpírvadász. - mondta bosszúsan Rob miközben  a jobb karját a bal vállához nyomta.
- Mopst fogd be, vagy nem fog érdekelni, hogy meg mártóztál a szenteltvízbe! - Kiabáltam. Visszafordultam Paul felé: - van még valami. Mikor vele voltam nem szomjaztam.
- Biztos mással voltál elfoglalva. A meglepetés gyakorta okoz ilyen hatásokat. Egyébként is amikor a szökőkútnál voltunk, akkor sem tűntél éhesnek.
- Tévedsz, mert az voltak, pusztán Robbal foglalkoztam és nem annyira Stefanie lüktető vénájával. De amikor egeyedül voltam Catyh-vel semmit nem éreztem.
- Döbbenet hatása.
- Na persze. - forgattam a szemem.
- Egyébként meg ha eddig nem köpött ezek után sem fog. csak azt nem értem, honnan tud róla Stefanie? AZ előbb is kérdeztem - csak a drága szexéhes, őrült haverod épp közbe érdeklődött.
- Ki az a Stefanie? - Vágott közbe persze Rob.
- Az exem. - mondtam. Paul felvont szemöldökkel méregetett. - Most mi van, már nem a barátnőm! - mondtam felháborodva majd sóhajtottam.
- Ha szóltál volna meghagytam volna neked. - Vigyorogta Rob. - Finomak is az exek. - ezen már röhögtünk.